Egyik napról a másikra megváltozhat egy ember élete. Mondom én, és így is van. Minden csak hozzáállás, gondolkodás, elsajátítás és akarat kérdése. Nem feltétlenül mindé, elég ha az egyik megvan. Volt egy időszakom, amikor semmi, de komolyan mondom, semmi a világon nem érdekelt. Vegetáltam. Éltem napról-napra. És milyen jó, hogy így tettem, mert végre találtam ismét olyan érdeklődési területet, ami lázba hoz és érdekel. (Az én esetemben ez az elméleti fizika, és előkerült egy régi kedvenc, a viselkedéstudomány is) Nem sok minden volt ami ide vezetett. Csak egy sorozat, az Agymenők (The Big Bang Theory). Szerintem nem csak humoros, de zseniális. Tanulhat belőle az ember, és ami a legfontosabb, olyan területet vet fel amivel az ember élete során keveset találkozik. Rögtön többet akartam tudni és ez máris nyert ügyet jelent. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem mindig vitte a pálmát a tudat, hogy valamivel többet tudok és valamit fejlődtem.
Nem kell kifejezett cél. Az élet NEM egy verseny. Engem nem tesz boldoggá, ha menő telóm vagy a legújabb Apple laptopom van. Egyáltalán nem érdekel. Amíg tudom, hogy a legtöbb ilyen cuccal rendelkező egyénnél "több eszem" van. Engem ez kielégít. Lehet, hogy bizonyos értelemben szociopata vagyok, de nem diagnosztizálom magam. Mert nem érdekel a diagnózis. Az érdekel, hogy minél többet tanuljanak az emberek, hogy a kutatások vezessenek valahova, hogy összeségében véve javuljon a szociális helyzet, és hogy a gyerekeinknek egy jobb világban lehessen felnőniük, kevesebb csoportos agresszióval, amilyen pl. a háború, vagy a népirtás. No, de elkanyarodtam.
Egyik napról a másikra. Az élet olyan, de olyan rövid. Ne vesztegessük tespedésre. Olvassunk, gyártsunk ötleteket, feltevéseket. Beszélgessünk és szeressük egymást. Ez a legfontosabb. A szeretet.
photos by: hinduhumanrights.info
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése