Én egy szépség- és igazságkereső ember vagyok. Ezt kijelenthetem minden nagyképűség nélkül. Nem olyan régen fedeztem fel magamban, vagyis tudtam megnevesíteni ezeket a szép, régóta dédelgetett dolgokat. Szépségkereső, mert mindenben a szépet akarom meglátni, igen, tudatosan. És nem élhetek szépség nélkül. Ahogy igazság nélkül sem. Amikor pedig meglelem, ahol ez a két dolog találkozik, az egy tökéletesen boldog pillanat számomra. Szerintem egyébként az emberek nagy többsége ilyen kell, hogy legyen.
És itt jönnek a képbe a könyvek. A jó könyvek és a rosszak. Mert a könyveknek megvan a maguk igazsága, és szépsége. Ha kitalált a sztori, akkor a legjobb, hiszen nem csupán bepillantást nyerek vele az író elméjébe, de nem lehet igaztalan, hamis dolog sem benne. Hiszen fiktív. Azt olvasok ki belőle, amit csak akarok. És ez a kikapcsolódás.
Ha olyan fiktív könyvhöz jutok, ami témájában jelentősen közel is áll a személyiségemhez, vagy az érdeklődési körömhöz, akkor az tökéletes eksztázis. Jelentősebb képzelőerővel rendelkező emberek, van, hogy egészen más sztorit olvasnak ki a könyvből, mint amiről az eredetileg szól. Vagy miről az író szerint szól.
Ha nem kitalált, akkor pedig tanulhatsz belőle, ha elhiszed. Mert nem minden könyv ír igazságokat, amit kiadnak, és nem minden vélt igazság valós. Nem kell tehát mindig mindent elhinni. Mikor az ember már mindenféle könyvet olvasott, elkezd válogatni. Kialakul, majd egyre finomodik az ízlése. Ahogy Voltaire is mondta: "Bolondok csodálnak csak mindent egy közismert szerzőnél. Én magamnak olvasok; azt szeretem, ami nekem való." Ez a fajta ízlés-fejlődés egy természetes folyamat, senki sem képes bármikor bármit elolvasni, ahogy nem vagy mindig, minden pillanatban nyitott bárkinek a véleményére sem. De ahhoz, hogy tudd, mit szeretsz, próbálgatni kell. És később sem árt néha idegen vizekre evezni.
Vannak olyan emberek, akik nem olvasnak. Ez számomra felfoghatatlan. Vagy lustaságból, vagy azért mert unalmasnak tartják a sok pörgés és játék, vagy a sok munka után. Ez olyan élmény az elméjük számára, mintha az ételt vonnák meg a testüktől. Sohasem lehet okos, életrevaló, művelt ember, aki nem olvas.
Napról napra élünk. És napról napra harcolunk, építünk, támogatunk, míg egy akkora és olyan erős várunk nem lesz, amit már senki a világon nem tud majd bevenni, vagy lerombolni. Mert ezt tényleg senki, de SENKI nem veheti el tőled.
Istenem vagy valaki, adj nekem agyat felfogni és erőt feldolgozni, hogy mindig lesznek olyan emberek, akik nem olvasnak.
Könyvekből az egész világ kiolvasható. Minden ott van, le van írva, mindegyik csak arra vár, hogy elolvasd.
"Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni."Mark Twain
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése