Szabad vagy. Észrevetted már?

Sokan feltették már a kérdést: Miért születtem meg? Mi az oka annak, hogy élek?

Sokan, sokféleképpen adtak erre magyarázatot. Ebbe a fejtegetésbe ha nem baj, most nem bocsátkoznék bele, viszont egy dolog biztos. Az életünkkel egyedül vagyunk. Nem feltétlenül magányosan, de egyedül. Egyedül születünk és egyedül halunk meg. Jó esetben senki sem fog odafeküdni mellénk, és velünk együtt meghalni. Ebből kifolyólag adódik a gondolat, hogy a sorsunkért is csak magunkat okolhatjuk. Csak mi irányítjuk az életünket, egyedül. Ám ezt az irányítást, hosszadalmas tanulási folyamat kell, hogy megelőzze. Hosszadalmas és fájdalmas. Mert az élet fáj, FIZIKAILAG ÉS LELKILEG IS. A mi dolgunk, hogy ezen felülkerekedjünk, megtanuljuk elviselni és ugyanabban a pillanatban megtanuljuk megélni a szabadságunkat is. Átérezni az örömét, élvezni minden pillanatát. A gyönyörűség ott van mindenben. Légy szabad a gondolataidban, ott senki sem fog keretek közé szorítani. Oda csakis te rakhatod saját magadat. Légy okos, használd ki a lehetőségeidet. Légy bátor, ne félj az árnyékodtól. És ha ez tejesül, hidd el, boldogabb leszel, mint valaha. Látnod kell az élet csodáit. És értékelned is kell. 

Senki sem született mindenhatónak.

Egy dolog van, ami rendkívüli módon korlátozza még az emberek szabadságát. Ez pedig a társadalom. A társadalom diktál születésünktől a halálunkig. Ez persze nem azt jelenti, hogy fel kell rúgni, nem, mert kereteket ad. Segít megakadályozni a káoszt. Csak azt kellene megérteni, hogy egy okos embernek nincs szüksége a szabályok betartására. Nyugodtan élhetsz szabadon, még munkád sem muszáj, hogy legyen. TE DÖNTESZ. Ez a Te életed.